| |
 |
|
|
|
|
 |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
Dalok gyerekeknek
A lemez már nem kapható
 A
kazettaborító megtekintése >>
Hajó
(Pákolitz István - Jónás Tibor)
Ugróiskola
(Nemes Nagy Ágnes - Balázsi Gyula)
Bors néni kertje
(Nemes Nagy Ágnes - Romanovits István)
Találós kérdések a.b.c.d.
(Népköltés - Romanovits István)
A szegény ember és a
kisegerek
(Rácz Olivér - Romanovits István)
Vörös fenyő házban
(Mordvin népköltés - Romanovits István)
Rege a bűvige tudó kovácsról
(Simai Mihály - Romanovits István)
Tücsökdal
(Garai Gábor - Romanovits István)
Barna medve
(Tandori Dezső - Vannai László)
Halország
(Zelk Zoltán - Balázsi Gyula)
Három hajó
(Angol népköltés - Romanovits István)
Éjféli egér
(Christian Morgenstern - Romanovits István)
Kóc-kóc
(Zelk Zoltán - Balázsi Gyula)
Altató
(József Attila - Bálint Pál) |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
Kiss Eszter Veronika
/ Magyar Nemzet 2003. március 1.
Március 15. és október 23. - két nagy nemzeti ünnepünk
tiszteletére szólnak a dalok a Dongó Együttes
"Hazát féltő" című lemezén. A Dongó
fontosnak tartja nemzeti történelmünk neves évfordulóinak
méltó megünneplését, így nem ez az első találkozásuk
a magyar hazafias költészet remekeivel. A 150 éves
jubileum alkalmából már megtöltöttek egy albumot az
1948-49-es szabadságharccal kapcsolatos versek megzenésítéseivel
Szeretni ezt a szép hazát címmel. A mostani lemezre
a két ünnephez kötődő magyar irodalom remekei közül
egyaránt válogattak népszerű és kevésbé ismert verseket
így Petőfi Sándor, Arany János és Vörösmarty Mihály
mellett többek között Reviczky Gyula, Jecsmenik Andor,
Galambosi László, Tamási Lajos, Füst Milán és Sulyok
Vince magyar vonatkozású költeményeit is hallhatják.
A Dongó lemezének legnagyobb érdeme, hogy a versek
legmélyebb, sokszor ki sem mondott, csak a sorok között
olvasható tartalmára reflektál mind a zene szövete,
mind az előadás. A szabadság hangjaként jelenik meg
a hegedű és a tárogató, a népzenéből kölcsönzött keserédes
mulató és hallgatódallamokban egyszerre van jelen
a győzelem reménye és az elbukás fájdalma. Valószínűleg
a versek témája az egyik oka annak, hogy a Dongó több
konkrét népzenei idézetet olvasztott be sajátos stílusába.
A hagyományos hangzás mellett azonban - különösen
néhány 1956-os vers esetén - a modernebb zenei eszközöket
is kipróbálták, időnként érdekes, szokatlan harmóniák
és fordulatok követik egymást. |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Kiss Eszter Veronika
/ Magyar Nemzet 2002. november 27.
Magyar költők gyermekeknek szóló remekeit ültette
zenére "Napsugárhívogató"
című lemezén a Dongó Együttes. A több mint két évtizede
működő zenekar az elmúlt húsz esztendő alatt felnőtteknek
szóló koncertjeik mellett számos gyermekműsort és
rendhagyó irodalomórát tartott, öt éve pedig a Diósgyőri
Kaláka Fesztiválon elnyerték a legjobb versmegzenésítő
együttesnek járó különdíjat. Nem véletlen ez a kapcsolat,
hiszen a Dongó a Kaláka által kijelölt úton halad,
stílusukat, hangzásvilágukat elsősorban ez a műfaj
határozza meg, akár a jellegzetes hangzatok használatában,
akár a hangszerelésben vagy a népzenei elemek feldolgozásában
tetten érhetjük hatását.
A Napsugárhívogatón számos új vers megzenésítése mellett
megtaláljuk az együttes első saját gyermeklemezének,
az Ugróiskolának néhány nagysikerű dalát átdolgozott
változatban, új hangszereléssel. A CD egységes hangvételén
erőteljesen érződik a népzene íze, a magyar népdal
zenei nyelvezetének szabad alkalmazása, ötvözve a
reneszánsz kórusok homofon többszólamúságával, Kaláka
jellegzetes stílusával és a Dongó sajátos karakterével.
Főként Romanovits István megzenésítéseit halljuk,
de találunk néhány kifejezetten érdekes Balázsi Gyula-kompozíciót
is. Ilyen többek között Nemes Nagy Ágnes Ugróiskola
című verse, amely a korábbi lemez címadó dalának átirata,
s a legegyszerűbb ötletekből építkezve alakítja ki
jellegzetes hangvételét. Az egy szócskára szólót hallunk,
a párosra duót, s az ugrások szabályos egymásutánja
határozza meg a ritmust, amely plasztikusságával már
szinte vizuális élményt nyújt. Szintén Balázsi szerzeménye
a country műfajra emlékeztető Zelk Zoltán vers a Halország,
amely a bendzsó hangjával, táncra perdítő ritmusával
és bravúros fütyörésző befejezésével igazi vadnyugati
hangulatot teremt.
A címadó dalt, Kányádi Sándor Napsugárhívogató című
versét Romanovits dolgozta fel, s ez különösen népzenei
jellegű, akár maga a poézis. Hangszínére, dallamvilágára
emlékeztet Szörényi Levente Hazatérés albumának szarvasűző
dala, amelyet Kőműves Kelemen fohászkodó várépítői
is énekelnek. Nyilvánvalóan a pogány kort idéző imaszerű
könyörgés adja a kapcsolatot a két dal között, ami
csöppet sem zavaró, s a dalt egy kissé szakrálisnak
tűnő napimádó tánc zárja.
A zenekar egyetlen női tagja, Cseke Andrea furulyajátéka
különösen kiemelkedő ezen a helyen. Énekével is bizonyít
a lemezen, kár, hogy csak kevés számban hallhatjuk.
Romanovits a Három hajó című angol népköltésben a
szigetország jellegzetes szabályos térformákra épülő
ugrálós táncait jeleníti meg különösen jó stílusérzékkel.
Nemcsak a dallamot találja el, hanem a hangszerelést
is, a zenei megfogalmazás karakteressége kreativitásról
és komoly előtanulmányokról árulkodik.
Bár a lemezborító azt hirdeti, a dalok gyermekeknek
szólnak, valójában az idősebbek is ugyanolyan élvezettel
hallgathatják. Talán a versválasztás az oka, talán
a hangszerelés sokszínűsége, vagy a megzenésítés mélysége,
amely kihangsúlyozza a vers mondanivalóját. Mindenesetre
a lemez legnagyobb erénye az élő hangzás, amely a
stúdiófelvétel ellenére barátságos klubhangulatot
áraszt. |
|
|
|
|
| |
|
|
| |
Kiss Eszter Veronika
/ Magyar Nemzet 2003. január 14.
A tél egészen más arcát mutatja be a Dongó Együttes
vidám és fiatalos lendületű lemeze, a Hópelyhek
tánca. A Dongó sokszínűségének alapját a magyar
népzene adja, bár ezen a lemezen jelentős hatását
érezteti Nagy-Britannia táncos dallamkincse.
A lemez vidám és kedves dalcsokra nemcsak a gyermekeknek
szól, őszinte, fiatalos lendülete az idősebbeknek
is tartogat mondanivalót. A CD-n különböző korok költőinek
verseit hallhatjuk dalba foglalva, s a pergő ritmusok
mellett a karácsony elmaradhatatlan harangjait és
csengőit is megtaláljuk.
A dalokat - Balázsi Gyula és Romanovits István szerzeményeit-
kidolgozott, hangulatos megformálás és festői hangszerelés
jellemzi, amely szinte plasztikusan meg is jeleníti
a versek mondandóját. Ehhez helyenként beszédes szólóéneket,
máskor pedig tiszta kamarakórust hallunk, amelyek
stílusa a dzsessztől a blueson át egészen a magyar
népzenéig, karaktere pedig a líraitól a táncos ritmusig
változik, követve a versek mondanivalóját. |
|
|
|
|
| |
|
|
| |
Göbölyös N. László
/ Magyar Netkapu 2004.július.13.
Talán az első kötete volt a Lyra Mundi sorozatnak
a „Robert Burns válogatott versei”. Úgy harangozták
be őt már évekkel korábban különböző lexikonokban,
hogy ő a skótok Petőfije. A két költőnek maximum annyi
köze volt egymáshoz, hogy mindkettő fiatalon halt
meg (Burns 36, Petőfi 26 évet élt) és a népköltészetből
merítettek.
De míg Burns a szabadság híve volt verseiben, Petőfi
fegyveresen is harcba szállt érte, és a harctéren
esett el, szemben skót testvérével, akit a szegénység
és az ital vitt korán sírba. Burns verseit énekli
meg a Dongó Együttes, visszahozva a XVIII. század
hangulatát.
A Dongó Burns lemeze a „Mit nékem a kincs” megtalálta
a legjobb hagyományokat: A skót-ír–kelta táncházakat
(„A kicsi lány még a kedvesem”, valamint „Az ördög
elvitte a fináncot„ című dalokra akár a Mike Flatley
féle táncosok is kopoghatnának) a folk lírát, amely
felidézi a műfaj legjobbjait a Jethro Tulltól a Fairport
Conventionig („Mary Morison”, „Ha mennél hideg szélben”,
amelyet minden fiatal házas ismer).
De megszólalnak az olyan hazafias versek is kitűnő
hangszerelésben, mint a „Hová lettél skót hírnevünk”.
Néha engednek a kommersznek, mert az „Ó, jaj az asszony
döngöl” című dal amolyan útszéli country zenével szólal
meg, de ez az irányzat szerencsére háttérbe szorul.
Mondhatnám, vannak hiányérzeteim nem is annyira az
olyan kötelezők miatt, mint a Régi-régi dal, a Korai
még, a Falusi randevú vagy a John Anderson miatt –
inkább az Árpa Jankót hallottam volna szívesen. De
lehet a Dongóék nem akarták kockáztatni az összehasonlítást
a Trafficcal, amely valahol valóban felülmúlhatatlan. |
|
|
|
|
